Szerző: juharszirup | 2010. október 11.

Színek

Mióta először jöttünk Quebec-be pár hónappal ezelőtt, nos, azóta hallgatjuk, hogy ez a tartomány bizony milyen szép meg jó. De hogy főleg ősszel. Mert akkor a színek. Meg a fák. Meg a hegyek (értsd: dombok).

És miután végül csak idesodort minket a sors, ráadásul ősz is van, ezért gondoltuk, megnézzük közelebbről is. Mint arról korábban már érintőlegesen beszámoltunk, a “menjünk túrázni” itt nem olyan egyszerű, mert:
– ha arra keresel rá, hogy “Montreal környéki túrák”, akkor többségük úgy kezdődik, hogy “kocsival 2-3 óra”. Ez egyrészt nem “környéki”, másrészt meg ki mondta, hogy van kocsink?
– a vonat kész vicc, még nagyvárosok is vannak (Calgary), ahová nem megy vonat, nemhogy túrázás szempontjából érdekes, de amúgy istenhátamögötti kisvárosokba.
– a busz olyan drága, hogy akkor már inkább béreltünk autót🙂
– és ha már kint vagy a természetben, akkor sincs az a jól kijelölt túraútvonal hálózat, mint otthon.

De a kihívásoknak élünk! Szóval Réka két iskolatársával összecsapódtunk, béreltünk autót, és Montrealtól északra belevetettük magunkat abba, ami Ontario lapossága után igazi felüdülésként hat: a Laurentian hegységbe dombságba

Kóborlásunkról fotókat ide kattintva találtok.


Responses

  1. Most már tudom , hogy tegnap miért nem kirándultam Kanadábsan. NINCSENEK JÓL JELÖLVE AZ ÖSVÉNYEK ÉS 2-3 ÓRÁT KELL UTAZNI EGY KIRÁNDULÁSHOZ. A táj azonban meseszép.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: