Szerző: turosushi | 2010. május 17.

Chit-chat + technika

1, Chit-chat:

A sztaki által “terefere”-ként fordított szókapcsolat arra utal, amikor ismeretlenekkel, vagy ismerősökkel beszélgetsz teljesen jelentéktelen dolgokról. Ennek elég jelentős hagyománya van errefelé. A boltban, a metrón, a kávézóban, akárhol vagy, elkerülhetetlen, hogy valaki megkérdezze, hogy “mit főzöl abból a sonkából”, “hová utazol ekkora csomaggal” és hogy ez a mai hanyadik kávéd, egyébként hová valósi vagy és mit dolgozol”. Ez néha nagyon jóleső, de azért esetenként idegesítő is tud lenni. Én (Réka) egész jól bírom, én szívesen elbeszélgetek a semmiről, Peti nem érzi, hogy ez hatalmas űrt töltene be az életében.

Aztán van még az a verzió is, amikor az ismerőseiddel teszed ugyanezt. Na azt viszont én sem értem. Tudom-tudom, hogy a “hihowareyou” (“sziahogyvagy”) az egy köszönés errefelé, de valahogy nagyon erőltetnem kell, hogy egy hasonló “fineandyourself?”-t (“jóléste?”) préseljek ki magamból, és ne azt, hogy szia, mégis szerinted hogy lennék, egy órája találkoztunk. Mindezt telefonban is, és magyarul is.

2, Technika:

Nagyon nagy illúzióink nem voltak, de azért őszintén azt hittük, hogy technikailag kicsit fejlettebb ez a világ, mint amiből mi jöttünk. Ez viszont csak részben igaz. Más fejlődési utakat jártak be a dolgok. Mire nálunk otthon mindenkinek lett volna vezetékes telefonja, addigra más rég volt mobil is. Itt a vezetékes telefon az alapvető, akinek nincs, arra kicsit furcsán néznek. A mobiltelefonba viszont többen jó 20 cm-ről beszélnek, mert sugárzik. És az emberek jelentős része nem feltétlenül hordja magával a mobiltelefonját. A sugárzás miatt elég kevesen használnak mikrót is, így az összes műanyagból készült azonnal felmelegíthető készkaját a tűzhelyen készítik el. A villamosok és a metrók egyáltalán nem tűnnek modernebbnek, mint otthon, és igazándiból az autók is csak nagyobbak, de nem siklanak légpárnákon.

3, Chit-chat + technika

Viszont sokkal kisebb a szakadék a társadalom egyes csoportjai között a technikai fejlődést illetően. Az internet-penetráció ……. És ez érzékelhető. Tegnap reggel a villamoson a vezető éppen arról beszélt egy nyolcvanas nénivel, hogy hogyan is fogják átalakítani a torontoi tömegközlekedést, és hogy ezért nem mindegy, hogy kit választanak majd polgármesternek. Például ahol siklottunk, ott szép új, hosszú, sok embert fuvarozni képes villamosok fognak járni a mostani harminc évesek helyett. A vezető leírása alapján ezek nagyjából a mi combinoink lesznek. De hogy a bottal járó, tényleg nyolcvanas néni jól érzékelje, a vezető még megemlítette, hogy van fenn egy videó a villamosról a youtube-on, tessék megnézni. Mire a néni csak annyit felelt, OK…


Responses

  1. A chitchat egyébként nagyon általános angolszász betegség, én is észlelem az új munkahelyemen (a nevét nem is merem leírni, mert biztosan szövetkeztek a google-el, hogy a neten vadásszanak a munkatársak által kiszivárogtatott material insider information-ökre). Szinte már komikus, amikor a velem szemben lévő kollégámtól is a telefonfelvétel után (szigorúan headset) a “howareyou…iamfinethanks” bejelentkezést hallom, napjában többször. A srác egyébként jó fej, de ez nekem még szokatlan, és én is nagyon leakadok, amikor ezzel fogadnak telefonon, és belőlem sem jön ki könnyen a kötelező “fineandyou”. De hát ez van, hozzá kell szokni, nektek is, nekem is😉


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: